Tenderlap.hu - Egy ajánlat nem ajánlat!
Rendezvény - Utazás - Ingatlan - Építkezés - Autó

Építkezés? Gázszerelés? Adja meg, mit szeretne, majd egy kattintással versenyeztesse meg partnereinket, hogy kiválaszthassa közülük az Önnek leginkább megfelelő ajánlatot!

A legkedvezőbb építkezés ajánlatok








 
Autókozmetika
Bőrfestés, bőrtisztítás, bőrfelújítás

Rajongói Oldalak

Király L. Norbi Vastag Tamás Szabó Mariann Shodeinde Dorka Domokos Fanni Janicsák Veca  Summer Sisters Takács Nikolas  Vastag Csaba   Wolf Kati

  Ikrek
Baricz Gergő
Tarány Tamás
Demes Tamás
Lil C.
Kováts Vera
Muri Enikő
Rocktenors
Bagosi Alexa
Apollo23
Gyurcsik Tibor
Kocsis Tibor


Építkezés / Víz-, gáz-, -fűtésszerelő, fűtés-szerelés / Gázszerelés

Az ajánlatkérés nem jár semmilyen későbbi kötelezettséggel. Az ajánlatok közvetlenül Önhöz fognak beérkezni.

Hőszigetelés
Homlokzat szigetelés, Utólagos hőszigetelés, Dryvit, Ajtó-ablak csere, Tetőtér hőszigetelése, Lapostető- és egyéb tető hőszigetelése
Egy modern ablakkerettel nem csak lakását, házát teheti szebbé, de partnereink praktikus termékeivel életét is könnyebbé teheti. Hőszigetelő panel rendszerű épületek. Hűtéstechnológiai-, épületgépészeti hőszigetelés, ipari technológiai berendezések, csővezetékek hőszigetelése.

Klímaszerelés
Ablakklíma, Mobilklíma, Ipari hűtés, Klíma, Klímaszerelés, Akciós klíma, Lakás-klíma, Iroda-klíma, Légkondicionáló, Split klíma
2009-ben egy klímaberendezés a legkevésbé sem számít luxusnak. Meglepően olcsó a beszerzés és a szerelés. Klíma-készülék telepítők, forgalmazók, mobilklíma-szerelők.

Uszodatechnika, medence
Pezsgőfürdő, jacuzzi, Beltéri medence, Kültéri medence, Víztisztítás, Úszómedence
Gondolt már arra, hogy mennyivel elviselhetőbb lenne a nyári hőség egy saját medencével? Partnereink a legkülönfélébb medencéket kínálják, legyen az egy kis gyermekpancsoló, vagy egy fedhető úszómedence. Kültéri, beltéri medencék, víztisztítás, vízkezelés.

Zsaluzás, zsalu bérbeadás
Födémzsalu, Zsalu bérlés, Zsaluzás, Zsalu bérbeadás, Szerkezet építés, Vasbeton szerelés, Függesztett munka- és védőállvány
Zsaluzás, zsalu készítés, -bérlés, zsaluanyag értékesítése, kölcsönzése

Kert-tervezés, -építés, kertészet
Kerttervezés, Kertépítés, Kertész, Térburkolás, Öntöző telepítés, Kerti tó építés, Sziklakert, Tetőkert-zöldtető, Füvesítés, gyepszőnyeg, Gyeptégla
Kert és zöldterület tervezése, kertépítés, növények. Új telepítésű vagy átalakított kertnél is fontos, hogy a szemlélőnek az legyen a benyomása, hogy véletlenszerűen létrejött, természetes képződményt lát.

Épületgépészet
Vízellátás, vízszerelés, Gázellátás, gázszerelés, Gázkészülék szerelés, Szellőző és klimaszerelés, Közművek szerelése, Napkollektor-szolár, Geotermikus energia, Padlófűtés, Légtechnika, Központi fűtés
Kivitelezés és az azt megelőző épületgépészeti tervezés.

Asztalos
Beépített bútorok, Laminált bútorok, Lépcsők, Galériák készítése, Korlátok, Keritések, Bútorasztalos
Épületekben faipari munkát végző vállalkozások

Festő, mázoló
Szobafestés, szobafestő, Tapétázás, Mázolás, Gipszstukkó-szerelés, Festés, Gép glettelés, Gépi festékszórás, Magasnyomású festékszórás, Airless festékszórás, Gépi falcsiszolás, Porelszívásos falcsiszolás, Betoncsiszolás, Szórt nemesvakolatok, Gipszkarton
Minden ami festés: kültéri, beltéri, fal, ajtó és ablak. Gipszkartonozás, tapétázás.

Hidegburkoló, hidegburkolás
Csempézés, Padlólapozás
A csempe és a padlólap az egyik legtartósabb fedőanyag. Egyáltalán nem mindegy milyen szakembert választunk a feladatra, akinek munkájában később sokáig gyönyörködhetünk.

Kőműves munkák
Falazás, Betonozás, Vakolás, Bontás, Vasalás, Gipszkartonozás
Az épületek alapozási, falazási, vakolási munkáit végző iparosok.

Ipari alpinista, alpintechnika, Építési vállalkozások, vállalkozók, Építőanyag kereskedés, Mobil WC kölcsönzés, Ács-munka, tetőfedés, Építőipari gép, Ajtó- és kaputechnika, Belsőépítész, Földmunka, tereprendezés, Tetőfedő, ács, Víz és tetőszigetelés, Víz-, gáz-, -fűtésszerelő, fűtés-szerelés, Villanyszerelés, villanyszerelő, kábelezés, Bádogos, Építészeti tervezés, Árnyékolástechnika, Munkavédelem, munkabiztonság, Ingatlan marketing, Készszerkezetes házépítés, Állványozás, állvány építés

Rendezvény

Rendezvényszervezés, Műsorszervezés

Utazás

Amerikai Egyesült Államok (USA), Belföldi utazás, Izrael, Körutazás, Fapados / akciós repülőjegy, Repülőjegy, Olaszország, Horvátország, Síelés, síutak - Németország, Síutak, síelés - Szlovákia, Lengyelország

Autó

Használt autó, Szerviz, autójavító műhely, Autógumi: Nyári gumi, téli gumi, Új autóalkatrész, Autószerelő, Bontott alkatrész, bontó, Használt teherautó, Karosszérialakatos, Műszaki vizsga, vizsgáztatás, Sofőrszolgálat

Ingatlan

Budapest, Balaton, Miskolc, Debrecen, Győr, Békéscsaba, Székesfehérvár, Velencei-tó, Veszprém, Nagykanizsa


Fűtés- és vízvezeték-rendszerek készítése, javítása, lakossági földgáz bekötése.

GÁZSZERELÉS



E-mail cim:

Telefonszám:

Fax szám:

Név:

Város:

Fájl feltöltése:


(A file neve NEM tartalmazhat ékezetes
karaktereket és speciális írásjeleket!)

Kategoria:

Víz-, gáz-, -fűtésszerelő, fűtés-szerelés - Gázszerelés

Ajánlatkérés az alábbiakra:


Kérem pipálja ki ezt a mezőt.
Kérem ezt a mezőt NE pipálja ki.



Kérjük, ajánlatkéréshez töltse ki az összes mezőt! Amennyiben nincs e-mail címe, akkor töltse ki a fax szám vagy a levelezési cím mezőket.

Az ajánlat megérkezése után munkatársunk ellenőrzi az adatokat e-mailben vagy telefonon.

* Tapasztalataink alapján, aki telefonszámot is megad,
az gyorsabban jut ajánlatokhoz.



Tekintsen meg egy
példa-ajánlatkérést Gázszerelés (Víz-, gáz-, -fűtésszerelő, fűtés-szerelés) (Építkezés) témakörben
!


Hasznos információk
Gázszerelés, gázszerelő


Milyen gázkészüléket válasszunk?

Teljességre nem törekedhetünk, hiszen a hazai gázkészülék piacon közel 50 gyártó több száz készüléke szerezhető be, zavarba ejtően nagy, már túlzottnak is mondható választékkal. Cikkünk keretében szeretnénk alapvetően eligazodást nyújtani a beszerezhető készülékek és azok felhasználási, alkalmazási lehetőségei között. Elöljáróban néhány olyan kérdést próbálunk tisztázni, amelyek a megrendelők részéről gyakrabban jelentkeznek.


Földgáz, villany vagy olaj?

A háztartások energia felhasználásának döntő részét a fűtés és a használati melegvíz előállításának hőigénye teszi ki. Arra vonatkozólag, hogy ezt a hőigényt milyen energiahordozóval célszerű kielégíteni általános szabályt adni nem lehet.

Természetesen nem csak gazdaságossági kérdések befolyásolhatják döntésünket, hanem más - elsősorban kényelmi - szempontok is. Kétségtelen, hogy kényelmi, tisztasági, szabályozhatósági szempontból messzemenően a gáz (elsősorban a vezetékes földgáz) és a villamos energia áll az első helyen. A propán-bután gáz a földgázhoz hasonló kényelmet nyújt, azonban a tartály telepítéssel, annak töltésével, a propán-bután tulajdonságaival járó elhelyezési nehézségek valamivel kedvezőtlenebbé teszik.

Az ország területének legnagyobb részén a vezetékes gázszolgáltatásban a H jelű ún. dús földgáz kerül a fogyasztókhoz. Egyes területeken a közelben található gyengébb minőségű földgáz lelőhelyek kihasználása miatt a szolgáltató a nagyobb éghetetlen alkotó tartalmú S gázt szolgáltatja - természetesen olcsóbb áron. Ennek ismerete abból a szempontból fontos, hogy a gázkészülékek névleges teljesítménye H gáz minőségre van megadva. Amennyiben a készülék S gázra kerül alkalmazásra, teljesítménye esetleg csökkenni fog, tehát S gázzal ellátott területen a készülék vásárlás előtt külön meg kell győződnünk annak alkalmasságáról, átállíthatóságáról és megfelelő teljesítményéről.

Hasonló a helyzet akkor is, ha a készüléket propán-bután gázra kívánjuk alkalmazni: nem minden gázkészülék állítható át propán-bután gázra, tehát ilyen esetben beszerzés előtt feltétlenül tájékozódjunk a gyártónál vagy a márkaszerviznél.


Gyújtóláng vagy villamos szikra?

Valamennyi korszerű háztartási gázkészülék igen fontos része az ún. égésbiztosító. Ennek az a feladata, hogy a láng bármi okból történő kialvása esetén elzárja a gázáram útját, így megakadályozza elégetlen gáz beáramlását az égéstérbe, illetve a helyiségbe. Ma már égésbiztosító nélküli készüléket nem gyártanak, és új szerelésnél ilyen nem is helyezhető üzembe. Az égésbiztosításnak számos műszaki megoldása van, ezek közül háztartási készülékeknél a termoelektromos és az ionizációs megoldás terjedt el.

A termoelektromos égésbiztosító "lelke" a hőelem (termoelem), amely hő hatására igen kis feszültségű villamos áramot termel. Ez a villamos áram tartja behúzva a készülék bekapcsolásakor benyomott termomágnest mindaddig, amíg a termoelem csúcsa megfelelő hőmérsékletű helyen van, azaz a gyújtóláng ég. A gyújtóláng biztosítja, hogy ha a készülékbe gáz kerül - a főégő szelepe kinyit - a beáramló gáz meggyullad és elég. Ha a gyújtóláng valamilyen okból, például huzat miatt elalszik, akkor a termofeszültség megszűnik, a mágnes elenged és a gáz útját lezárja. Igen lényeges tehát, hogy ezeknél a termoelektromos égésbiztosítású készülékeknél a gyújtólángnak készenléti állapotban folyamatosan égnie kell, ami folyamatos kismértékű gázfogyasztással jár. Jó esetben ez nem több mint 1 köbméter/nap, de rosszul beállított gyújtóláng akár 3-5 köbméter gázt is elfogyaszthat naponta.

Az elektronika fejlődésével kerültek előtérbe a ma már általánosan alkalmazott ionizációs égésbiztosítók. Ezek azon alapszanak, hogy a láng villamosan vezető. Tehát, ha a lángban feszültség alatti elektródát helyezünk el, akkor az égő és az elektróda között a láng jelenléte esetén áram indul meg. Ez az áram igen kicsi, de megfelelő elektronikus erősítéssel használható jelet képes adni. Az ionizációs lángőrzésű készülékeknél tehát nincs őrláng, nincs készenléti gázfogyasztás. Hőigény jelentkezése esetén a készülék általában nagyfeszültségű szikrával begyújtja önmagát, majd az ionizációs lángőr ellenőrzi a gyújtás sikerességét, a láng meglétét, hiba esetén beavatkozik: a gáz útját elzárja.

Központi fűtés célját szolgáló készülékekben ma már az ionizációs készülékek tekinthetők korszerűnek, a termoeletromos lángőrzés egyre inkább csak a vízmelegítőknél és egyedi fűtőkészülékeknél kerül alkalmazásra. A vezető nyugati gyártók kazánjaikat, lakásfűtő készülékeiket már nem is készítik gyújtólángos változatban. A hazai gyártású készülékek egy része még gyújtólángos, termoelektromos égésbiztosítású, aminek oka a kedvezőbb árfekvésben kereshető.


Központi fűtés vagy konvektor?

Bár egy központi fűtés létesítésének költsége mai árak mellett másfélszer-kétszer annyi, mint amennyibe ugyanannak az épületnek gázkonvektoros fűtése kerülne, mégis - néhány kivételtől eltekintve - a központi fűtés létesítését javasoljuk.

Gázkonvektoros fűtésnek létjogosultsága lehet egy időszakosan használt épületben, például nyaralóban, fagyveszélynek kitett helyen stb. Konvektor ellen elsősorban egészségügyi érvek szólnak. Amíg a központi fűtés hőleadóinak felületi hőmérséklete általában nem haladja meg a 80 °C-ot, addig a gázkonvektorok hőleadó dobjának hőmérséklete jóval 100 °C felett van. Tudnunk kell, hogy a levegőben szálló, innen a konvektor hőleadójának felületére lerakódó porok legnagyobb része szerves anyag, ami 100 °C fölötti hőmérsékleten bomlik. Ezek a bomló szerves anyagok a levegőbe kerülve ingerlik a nyálkahártyát, például asztmás betegek esetén állapotuk kifejezett súlyosbodását előidézve. A nem kéménybe kötött, hanem külső fali égéstermék elvezetésű ún. parapett konvektorok esetében ellenérv, hogy bizonyos körülmények között az égéstermék egy része a nyílászárók résein a fűtött helyiségbe visszaáramolhat. A lakótérbe jutó égéstermék mérgező alkotókat: szénmonoxidot és nitrogénoxidokat tartalmaz. A szénmonoxid veszélyessége közismert, viszont a nitrogénoxidok hatását általában lebecsüljük, pedig súlyos bajok okozója lehet.

A nitrogénoxid kifejezetten civilizációs "termék": a levegőben lévő nitrogén és oxigén magas hőmérsékleten képes egyesülni nitrogénmonoxiddá és nitrogéndioxiddá. Ilyen magas hőmérséklet a gépjármű motorokban, az olaj és gáztüzelés lángjában áll elő. A nitrogénmonoxid hatása a szénmonoxidhoz hasonló, a nitrogéndioxid viszont a levegőben vagy a tüdőben lévő vízzel egyesülve rendkívül maró hatású savat alkot, ami a hörgőket megtámadva heveny és idült megbetegedések (például tüdőrák) okozója lehet. Nem véletlenül tiltja például rendelet kiskorúak oktatási intézményeiben a parapett konvektorok alkalmazását.


Kéményes vagy ventilátoros készülék?

Központi fűtés céljait szolgáló fali fűtőkészülékek (cirkók) és használati meleg vizet is adó kombi készülékek nagy része nem csak kéményes, hanem ventilátoros, turbó kivitelben is beszerezhető.

A ventilátoros (turbó) kivitel azt jelenti, hogy a készülék zárt égésterében keletkező "füstgázt" egy ventilátor távolítja el. Az ilyen turbó készülékek drágábbak, mint a vele azonos teljesítményű kéményes típusok, de számos előnyük van. Elhelyezésük nincs kéményhez kötve, az égéstermék kivezető nyílás a megfelelő építésrendészeti előírások betartásával külső falon is elhelyezhető. A zárt, helyiségtől elválasztott égéstér miatt biztonságosabbak a kéményes készülékeknél. Égési levegő hiány miatti szennyezés növekedés, a hőcserélő eldugulása nem fordulhat elő.

Érdekes az, hogy amíg a fejlett európai államokban ezek a turbó készülékek egyre nagyobb szerepet kapnak, a hazai előírások visszaszorításuk irányában hatnak. Így jelenleg ezek csak akkor javasolhatók, ha a normál nyitott készülék beépítéséhez kémény nem áll rendelkezésre.


Kémény nélküli megoldások

Kisebb teljesítményű készülékek, főleg vízmelegítők készülnek kémény nélküli (jele általában KN) kivitelben is. Sajnos ezek a mai hazai gyakorlatban túl gyakran kerülnek alkalmazásra. Ezek a készülékek csak szükségmegoldásnak tekinthetők kémény vagy más égéstermék elvezetési mód hiányában. A keletkező égéstermékek, és ezzel a benne lévő szénmonoxid és nitrogénoxidok - melyeknek káros hatásáról már fentebb írtunk - teljes mennyiségben a készülék elhelyezésére szolgáló helyiségben maradnak, szennyezve annak levegőjét, esetleg az egész lakásét. Ha már más megoldás hiányában mégis ilyen kémény nélküli vízmelegítőt alkalmazunk, biztosítsuk környezetében a megfelelő szellőzést.


Mi a kondenzációs készülék?

Ma már több gyártó kínál a hazai gázkészülék piacon ún. kondenzációs készüléket, melyek sajnos még igen drágák. Röviden mégis érdemes megismerkedni velük, mert magas a hatásfok és a gyakorlatilag levegőszennyezés nélküli üzem a jövő készülékeivé teszi őket. A kondenzációs technika előnye viszont csak akkor érvényesül, ha a központi fűtés ilyen készülék jövőbeni beépítésének figyelembevételével készül.

Amíg régebbi konstrukciójú gázkészülékekből távozó égéstermék hőmérséklete 170-200 °C körül van, a korszerű nagy hatásfokú kazánoké 120-130 °C, addig a kondenzációs készülékeket 50-60 °C hőmérsékletű égéstermék hagyja el. Az ilyen alacsony hőmérsékletre lehűtött égéstermék már a nagyobb lehűlés miatt is több hőt ad le a fűtés részére, de ezen kívül ilyen alacsony hőmérsékleten az égéstermékben lévő nagy mennyiségű vízgőz (a gázban lévő éghető hidrogén a levegő oxigénjével H2O-vá, vízzé egyesül) is lecsapódik, párolgáshőjét is hasznos teljesítményként a fűtésnek vagy használati meleg víznek adja át.

Ebből adódik az a látszólagos fizikai lehetetlenség, hogy ezeknek a készülékeknek a hatásfoka 100% felett van. 100% lenne a hatásfok, ha az égésterméket 20 °C-ig hűtenénk le, de a benne lévő vízgőzt nem kondenzáltatnánk. A 100% feletti többletet a vízgőz kondenzációja adja. Nyilván akkor, ha a központi fűtésünk 90 °C előremenő vízhőmérséklettel üzemel, ez nem tudja az égésterméket a jelzett alacsony hőmérsékletre hűteni, de a megfelelő kondenzációt sem tudja elérni. Ezért a kondenzációs készülékek csak alacsony hőmérsékletű fűtések vagy padlófűtések esetében igazán hatékonyak. Ezeknél a készülékeknél az égéstermék elvezetésen kívül gondoskodni kell a keletkező kondenzátum csatornába vezetéséről is.


Állókazán vagy fali cirkó?

Erre a nagyon gyakran felmerülő kérdésre általános szabályt igen nehéz adni. Vannak persze egyértelmű helyzetek, amikor valamilyen körülmény egyértelműen eldönti a kérdést. Például egy viszonylag kis lakásban, ahol csak a fürdőszobában a falon van hely hiába is akarna valaki állókazánt telepíteni. Hasonlóan, ha a fűtőkészülékkel a lakás használati melegvízellátását is meg akarjuk oldani - átfolyó rendszerben -, akkor itt csak fali ún. kombi készülék javasolható.

Ha hely is van és szabadon dönthetünk, akkor az esetben, ha a készülék csak központi fűtés céljára szolgál inkább az állókazánt javasoljuk. Állókazánt javasolunk akkor is, ha az épület hőigénye 25 kW-nál nagyobb. Az állókazán a maga viszonylag nagy vas és víztömegével, ennek megfelelő hőkapacitásával bizonyos stabilitást biztosít a fűtési rendszernek, ami különösen fontos a korszerű hajlékony csöves szerelési módokkal és kis víztartalmú radiátorokkal szerelt fűtési rendszerek esetében. Az állókazánok általában kevésbé érzékenyek a különféle okokból bejutó szennyeződésekre, mint a vékonycsöves hőcserélőkkel ellátott cirkók. Ezzel szemben kapcsolt melegvíz ellátásnál a fali készülékek kisebb víztartalma, gyors felfűtési lehetősége jelent előnyt.

Végülis mindkét megoldással lehet jó fűtést kialakítani, ha tulajdonságaikat ismerjük és ennek megfelelően építjük ki a fűtési rendszert.


Melegvíz - átfolyós vagy tárolós megoldás?

Az átfolyós megoldású melegvíz termelésnél a készülék a melegvizet a fogyasztással egyidejűleg állítja elő, így tehát a kibocsátott - átfolyó - melegvíz mennyisége a készülék hőteljesítményének függvénye. Az ilyen célra szolgáló átfolyós vízmelegítők áteresztett vízmennyisége általában egy belső szerkezettel le van korlátozva. Hiába is szereljük ki ezt a korlátozót: a készülék ugyan több vizet fog átereszteni, de azt az égő behatárolt teljesítménye miatt felmelegíteni nem tudja.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy zuhany kellemes működéshez kb. 10 liter/perc melegvízre van szükség akkor már látjuk az átfolyós vízmelegítők alapvető problémáját: a viszonylag kis vízmennyiség miatt egyszerre csak egy csapolót képesek kiszolgálni. Ezért átfolyós megoldás akár vízmelegítőben, akár kombi készülékben csak ott elfogadható, ahol legfeljebb 2-3 személyt kell melegvízzel ellátni, és több csapoló egyidejű melegvíz használatára nem kell számítani.

Ahol nagyobb létszámra, pláne több fürdőszobára, zuhanyozóra, egyidejű használatra kell számítani, ott csakis tárolós megoldás jöhet szóba. Tárolós megoldásnál egy, a melegvíz igényeknek megfelelően méretezett tárolóban a megtermelt melegvíz rendelkezésre áll, amiből a csúcs szerű melegvíz igények, egyszerre több fogyasztó is kielégíthető.

A tároló lehet direkt fűtésű, amelynél a készülékben elhelyezett megfelelő automatikával ellátott gázégő melegíti fel a vizet, és lehet indirekt fűtésű, amelynél a fűtést is ellátó kazán vagy cirko a tárolóban elhelyezett fűtőcső kígyón keresztül fűti fel a használati melegvizet.

Az indirekt fűtésű készülékek előnye általában nagyobb melegvíz adó képességük és az, hogy nincs bennük gázégő, tehát külön égéstermék elvezetést sem kívánnak. A minőségi gyártók igényes indirekt fűtésű melegvíztárolói formatervezésükben is illeszkednek a kazánhoz.

Valamennyi tárolós megoldás előnye, hogy ún. cirkulációs vezeték építhető ki és csatlakoztatható hozzájuk, ami azt biztosítja, hogy minden csapnál azonnal rendelkezésre áll a melegvíz, nincs szükség várakozásra és közben hideg vagy langyos víz elfolyatására. Ilyen cirkulációs rendszer kiépítését javasoljuk, ha a melegvíz fogyasztó a tárolótól 3-5 méternél távolabb van.


A gázkészülék terhelése és teljesítménye

Valamennyi gázkészülék esetében legfontosabb adat a készülék névleges hőteljesítménye. Ezt a gyártó a készülék adattábláján is, gépkönyvében is megadja. A készülék a névleges hőteljesítményig - mint felső határig - biztosít hőenergiát, a teljesítményt a gyártó előírásai szerint ezen érték alá csökkenteni lehet, de ezen túl terhelni nem szabad. A sajnos igen gyakori túlterhelt beállítás nemcsak rossz hatásfokot eredményez, hanem a készülék gyorsabb tönkremenetelét, esetleg baleseti veszélyt is okozhat. (A névleges hőteljesítmény nem tévesztendő össze a névleges hőterheléssel: az előbbi a készülékről levehető hasznos energiát, az utóbbi a készülékbe bevezetett energiát jelenti, a kettő hányadosa a készülék hatásfoka.)

Ugyanakkor igen fontos, hogy a választott gázkészülék feleljen meg az épület hőigényének. Túl nagyra választott kazán vagy cirko nagyobb beruházási költségen kívül gazdaságtalan üzemet, felesleges energia pazarlást okoz. Ezért is igen fontos, hogy a központi fűtés tervének elkészítését valóban hozzáértő tervezőre bízzuk, aki az épület anyagainak, kialakításának ismeretében a hőveszteséget pontosan ki tudja számítani.

Szeretnénk bemutatni két, minőségi gázkészülékeken látható jelet: "Kék angyal", amit azok a készülékek kapnak meg, amelyek az igen szigorú, szabványokat és hatósági előírásokat meghaladó környezetvédelmi határértéket is teljesítik.

A "stoptábla" a DVGW, a német gáz- és vízszerelők egyesületének minőségi jele, ami azt igazolja, hogy az ilyen jellel ellátott készülék nem csak a biztonságtechnikai szabványoknak, hanem egyéb olyan követelményeknek, mint például hosszú élettartam, karbantarthatóság, könnyű szerelhetőség, komfortos kezelhetőség stb. is megfelel. Nyilván az ilyen feltételek maximális kielégítése a készülék árában is jelentkezik.

Amíg néhány évvel ezelőtt a hazai piacon beszerezhető állókazánok szinte kivétel nélkül acéllemezből készültek, ma már az öntöttvas hőhasznosítóval ellátott készülékek uralják a piacot. Ennek oka az öntöttvas nagyobb ellenálló képessége és az öntéssel könnyen kialakítható hatásfok növelő bordázat. Öntöttvas kazán esetében figyeljünk arra, hogy lehetőleg a kazán ne kerüljön klóros levegőjű helyiségbe (mosókonyha), mert a képződő sósav a hőhasznosítót égéstermék oldalról kikezdheti.


Fontos figyelmeztetés

Tudnunk kell, hogy minden kazánra, vízmelegítőre, cirko készülékre 24 havi jótállást kell biztosítani. A jótállás feltételeit a garancia jegy tartalmazza, melyeket saját érdekünkben figyelmesen olvassuk el. A kazánt vagy más készüléket általában csak a gyártó által megjelölt szervizek helyezhetik üzembe, esetenként az első fűtési szezon után elvégzett karbantartás is a további jótállás feltétele lehet. Meghibásodás esetén a garanciális javítás igénybe vételének feltétele a szabályszerűen kitöltött garancia jegy és a vásárlási számla. A vásárlási számla hiányában, meghibásodás esetén a szerviz nem köteles a hiba kijavítását jótállási kötelezettség keretében elvégezni. Nem kötelezhető a szerviz akkor sem díjmentes javításra, ha a garancia jegy nem szabályosan kitöltött. A szabályosan kitöltött garancia jegyen a készülék típusa, gyári száma, az eladás kelte, az eladó bélyegzője, az üzembe helyezés időpontja, az üzembe helyező bélyegzője szerepel.

Végezetül még egy fontos figyelmeztetés:

Minden gázszerelést - még készülék cserét is - csak arra jogosult, a gázszolgáltatónál nyilvántartott szakember végezhet, akinek a szerelést be kell jelentenie a területileg illetékes gázszolgáltatónak. A készüléket üzembe helyezni csak a gázszolgáltató engedélyével szabad.
Kéményes készülék esetén a gázszolgáltató a műszaki átvételhez kéri a területi kéményseprő vállalat 6 hónapnál nem régebbi igazolását arról, hogy a kémény a felszerelt készülékhez megfelel. Bejelentés és műszaki átadás nélkül üzembe helyezett készülékkel, azon kívül, hogy a készülék garanciáját elveszítjük, szabálysértési eljárásnak és ami még fontosabb: súlyos balesetveszélynek tehetjük ki magunkat.
Meszlényi Zoltán (Ezermester)