Hasznos információk
Lapostetők és egyéb tetők szigetelése

Lapostetők szigetelése

Nem oly régen a lapostető kifejezés sokakban még negatív jelentéstartalommal bírt. Beázó mennyezetek, rossz hőszigetelésű lakások jutottak eszükbe, nem is indokolatlanul. A lapostető szigetelő anyagai és technológiái azonban sokat fejlődtek az évek során, ezekkel ma már - megfelelő szakértelem birtokában - jó minőségű és tartós munka végezhető.

Lakóházon lapostetőnek akkor van értelme, ha használjuk is; teraszként, zöldfelületként. Ebben az esetben ugyanis magasabb lesz házunk esztétikai értéke, jól működik a fény-, a hő- és a mechanikai védelem, a használat során a karbantartást, lefolyótisztítást is könnyebben és gyakrabban elvégezzük, és nem utolsósorban többletteret nyerünk. Egy tetőteraszról a kilátás mindig vonzóbb, mint az épület alacsonyabb szintjeiről, s a ház által elfoglalt zöld területet is visszaadhatjuk és kaphatjuk.

Nedvesség-védelem

Az épületszerkezetek szerint történő csoportosítás szerint az alépítményeket a talajnedvesség és talajvíznyomás, a tetőket csapadékvíz és a belső tér használat során keletkező víz ellen kell védenünk.

A szigetelőanyagok sokféleségét találhatjuk meg az építőipari piacon. A termékek közül a bitumenes lemezeket évszázadok óta ismerjük, és mára a fejlett gyártási technológiáknak köszönhetően minden szigetelési problémához találhatunk megfelelő anyagot. Hazánkban nagyon sok intézményi épület, lakóház és raktárcsarnok készült lapostetővel, melyek fedése az évtizedek során elöregedett és felújításra szorul. A modernizálásnak köszönhetően a ma gyártott bitumenes szigetelőlemezekkel könnyen, különösebb bontás nélkül végezhetjük e tetők felújítását. Mégis gyakran találkozhatunk negatív véleménnyel a lapostetőkről, sokan nem bíznak a felújítás utáni várható élettartamban.

A szigetelési munkához jó anyagválasztás mellett megfelelő szakértelem kell a munka kivitelezéséhez is, a két tényező együttes megléte esetén szavatolható a tökéletes szigetelés. A felújítások kapcsán elég gyakran felmerül a lapostető kiváltása magastetővel, de a költségek többszörösét kell fordítanunk az új szerkezet kialakítására.

A lapostető szigetelésére két eljárás létezik. Az egyiket egyenes rétegrendnek nevezik, ahol a hőszigetelés a vízszigetelés alatt helyezkedik el, a másik pedig a fordított rétegrend: a nevéből kitalálható, hogy itt a hőszigetelés van felül. Az első esetben expandált polisztirolhabokat szokás alkalmazni. A tető funkciójától függ azonban, hogy a termékkínálatból melyik anyagot választjuk.

A lapostetők hő-, páratechnikai szigetelésének kérdései a tetőtér-beépítésekéhez hasonlóak. A szilárd szerkezet felett, a hőszigetelés alatt az áthatoló páramennyiséget párazáró fóliával meg kell csapolni, és el kell vezetni. A vízszigetelés felett fagyálló hőszigetelő anyag található, felette pedig a burkolat vagy leterhelő réteg. Fagyálló-vízálló hőszigetelő anyagok a zártcellás polisztirol gyártmányok. Amennyiben a vízszigetelés a hőszigetelés felett van, úgy a hőszigetelést víz nem éri, fagyállósága, vízállósága nem követelmény. A szálas kőzetgyapot-termékek tökéletesen megfelelnek erre a célra. Ugyanakkor ebben az esetben a felső vízszigetelő réteg alól is ki kell szellőztetni a párát. A fordított rétegrendű tető összvastagsága kisebb; terasz, zöldtető kialakítására valamivel előnyösebbnek tűnik.

Hő-, fény-, mechanikai védelem

A tető az az épületrész, amit a legjobban kell hőszigetelni. Egy négyzetméterre vetítve itt távozik a legtöbb energia. A hőtechnikai irányelvek a tetők hőátbocsátási tényezőjére 0,25-03 Watt/m2 K értéket ír elő. Ez a gyakorlatban 14-16 cm vastag hőszigetelést jelent. Célszerű azonban ezt két 8 cm vastag rétegből összeállítani, mert így elkerüljük az átmenő hézagok okozta hőhidat. Ezzel az eljárással a födémen át távozó energia 90-95 %-át meg lehet fogni, ami az egész épület energiamérlegében is jelentős részt képvisel.

A lapostetők másik sarkalatos pontja a fény- és mechanikai védelem. A forró nyári nap UV-sugarai a vízszintes felületeket támadják leginkább. A tetőfedések anyagai - legyen az bitumenes vagy műagyag alapanyagú - éppen erre a legérzékenyebbek. A jégverés, a fagy vagy a kéményseprő és az antennaszerelő szöges bakancsa is sok kárt tud okozni. Ezért azokat a megoldásokat, ahol ezek ellen csupán egy fényvédő bevonat véd, raktárcsarnokok tetején tudjuk leginkább elképzelni. A családi ház tetejét kihasználó terasz vagy zöldtető a szigetelést is védi.

A kivitelezést bízzuk szakemberre

Régebben a felújítandó tetőkön a fényvédelmet gyöngykaviccsal oldották meg. A gyenge, sérülékeny anyag, a technológiai kötöttségek, a tökéletlen fényvédelem és páraszellőzési problémák sok-sok beázást okoztak, ezért ez mára a bitumenes lemezen lévő színes palazúzalékkal történik. Az idők során jól bevált bitumenes vastaglemez szigetelések is fejlődtek. Ezek az anyagok erősítő réteget tartalmaznak, és modifikált bitumennel készülnek. Az erősítő réteggel (például üvegszál) az anyag ellenállóbb és rugalmasabb, a modifikált bitumen a hőmérsékletre kevésbé érzékeny. A szigetelés általában kétrétegű, nem járható tetőknél az említett palazúzalék védi a napsugárzástól.

A műanyag szigetelőlemezeknek is sok fajtája áll rendelkezésre. A forgalmazók a kivitelezőkkel összhangban komplett szigetelő rendszereket kínálnak, amelyek megoldást nyújtanak a nem járható tetőktől a tetőteraszokon át a zöldtetők kialakításhoz is. A lapostetők szigetelése házilag nem kivitelezhető, kizárólag kifogástalan referenciákkal rendelkező tervező és kivitelező kezébe adjunk ilyen munkát.

Napjainkban a városi zöldfelületek növelésének céljából, az életkörülmények javítása érdekében egyre több tetőt terveznek és létesítenek kerttel és burkolatokkal ellátva. A tetőkertek a város zöldfelületi rendszerébe szigeteket képeznek a nagyobb épülettömegek felett. Változatos megjelenésük feledteti a szürke épülettetők egyhangúságát, és kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. A zöldtetők szigetelésénél a vízzáróságon kívül talán a legfontosabb szempont a gyökérállóság. Ha a vízszigetelés anyagában nem gyökérálló, akkor külön gyökérzet elleni védőréteget kell beépíteni a vízszigetelés síkjában.

Vízelvezetés

A lapostető hajlásszöge 0-5% között van. A lejtésmentes vagy árasztott tetőn a víz megáll, ami nyáron hűt, télen szigetel, tehát hőtechnikai okokkal indokolható létjogosultsága. Nálunk azonban ritkán alkalmazott megoldás, csak kísérletező kedvű építtetőknek ajánlott. A járható, hasznosítható tető optimális hajlásszöge 1-2%, azaz méterenként 1-2 centimétert lejt. A víz már megfelelően elfolyik, ugyanakkor a felület használati szempontból még majdnem vízszintes. A víz megfelelő módon történő elvezetésére 25-50 négyzetméterenként szükségünk van egy összefolyóra.

A külső vízelvezetés (kifelé lejtés) mellett szólhat az a tény, hogy hiba esetén legfeljebb a párkány (néha a fal) ázik szét. Ellene az esztétikai megfontolások mellett azt is felhozhatjuk, hogy egy árnyékban lévő külső lefolyóban akkor is állhat jégdugó, amikor a tetőfelületen a napsütés hatására már elkezdődött az olvadás. Az eredmény átázott párkány és fal, amely az újabb hideg hatására szétfagyhat.

Belső vízelvezetés esetén ez nem fordulhat elő, viszont az épületben vannak a lefolyócsövek, továbbá a lefolyó esővizet még ki is kell vezetni az épületből. Az e szakaszokon jelentkező hiba vagy dugulás a lakásban okoz beázást. A legjobb megoldás a tökéletes minőségű belső vízlevezetés lombfogós, tisztítható összefolyóval.