Tenderlap.hu - Építkezés - Hőszigetelés, homlokzatszigetelés, szigeteléstechnika, nikecell, dryvit rendszer - Homlokzat szigetelés, épületszigetelés, szigeteléstechnika, homlokzatszigetelés

Homlokzatszigetelés

Az épülethomlokzatok hőszigetelése éppen annyira fontos hőérzetünk és az energiatakarékosság szempontjából, mint a ház bármely részének szigetelése. A homlokzat szigetelése szintén lehetséges a ház építésekor, vagy utólagosan. A homlokzat szigetelése során több kérdés is felmerül a kivitelezéssel kapcsolatban.

Az első és legfontosabb kérdés az, hogy kívül vagy belül végezzük-e el a szigetelést. A válasz erre egy egyszerű „Mindegy” lehetne, de azt tudni kell, hogy a kettő között minőségi különbség van. Belső hőszigetelés esetén ugyanis a téli hidegben a fal kihűl, így a pára által a falszerkezet mélyebb rétegeibe jutó nedvesség teljesen átitatja a falat, ami a hőszigetelés leromlásához és a falazóanyag fagykárosodásához vezethet. Emiatt hatásos hőszigetelés csak külső oldalon képzelhető el.

A másik fontos kérdés az lehet, hogy mivel is végezzük a hőszigetelést. Homlokzatról lévén szó, amit csak külső hőszigeteléssel érdemes ellátni, leginkább a hőszigetelő hatású vakolatok, szálasanyagból készült táblák vagy műanyag habok a legalkalmasabbak. A hőszigetelő vakolatok hátránya az, hogy kicsi a hőszigetelő hatásuk. Ezért a megfelelő szigetelőhatás eléréséhez nagy mennyiségű tömítőanyagot kell használni.
A szálasanyag tartalmú homlokzati hőszigetelő lapok nagy testsűrűségű kőzetgyapotból készülnek, melynek elemi szálait az átnedvesedés ellen víztaszító bevonattal látják el.
Utólagos homlokzati hőszigetelésre napjainkban polisztirolhab táblákat használnak legelterjedtebben. A polisztirolhab szigeteléssel járó páraáteresztő képesség csökkenést az anyag kiváló hőszigetelése, könnyű megmunkálhatósága és egyszerű szereléstechnikája kompenzálja. Homlokzati hőszigetelésre a gyártás után legalább három hónapig pihentetett jelentős méretváltozást már nem mutató expandált polisztirolhab lapokat használják.

A következő megválaszolandó kérdés a megvalósítás kérdése. Nos, a hőszigetelő táblákat pontszerű ragasztással rögzítik, majd a homlokzat méretétől függően vagy csak a sarkokon és a nyílászárók fölött, vagy a teljes felületen a négyzetméterenként 5 - 6 dübellel mechanikusan is felerősítik. A felületet ezután műgyantás - cementes ragasztóba ágyazott üvegszövettel erősítik meg. Az elsimított felületi bevonatra kerül rá a homlokzat megjelenését meghatározó vakolat.

Az is problémát jelenthet, hogy melyik ragasztótípus a legjobb a szigetelés rögzítéséhez. A szigetelőlapok felragasztására és felületük bevonására ugyanaz az anyag szolgál. A jó ragasztóanyag ellenáll falazat és a polisztiroltábla hőtágulásának, amely akár 30 - 40 C fok is lehet. A célra műgyanta és cement keverékéből álló rugalmas ragasztókat alkalmaznak, melyeknek két fajtája terjedt el. Az egyik zselés állapotú műgyanta, melyhez a felhasználás előtt 1 : 1 súlyarányban cementet kell keverni. A másik ragasztófajta poralakú, zsákos kiszerelésben kerül forgalomba, és vízzel történő összekeverése után felhasználásra kész.

Végül de nem utolsó sorban fontos a megfelelő vakolattípus megválasztása. A hőszigetelő lapok korlátozott teherviselő képessége miatt maximum 3,5 mm vastagságú vékonyvakolatok kerültek kifejlesztésre. Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti. Ezeknél jóval ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kőtőanyagú szilikátvakolatok. A legmagasabb minőségi kategóriát pedig a kiváló mechanikai, páraáteresztő és színtartóssági jellemzőik mellett szenny- és portaszító tulajdonságaik miatt "öntisztuló" szilikongyanta bázisú szilikonvakolatok jelentik.