Hasznos információk
Hőszigetelés

Az építkezés során több szabályt is be kell tartani. Ezek egy része magára a munkafolyamatra vonatkozik, másik részük, pedig a kötelező környezetvédelmi előírásokat foglalja magába. Ezen környezetvédelmi szempontok, illetve az építtetők belső térre vonatkozó igényei alapján ma már olyan házakat építenek, amelyek nemcsak a lakók komfortérzetét elégítik ki, hanem energiatakarékosak is. Ezt teszi lehetővé egy jó hőszigetelés.

A megfelelő hőszigetelés elérésében nagy szerepe van homlokzatnak. Ha jó minőségű anyagból készítik, akkor az épületek értékét és élettartamát is jelentős mértékben növeli. A hőszigetelés másik igen fontos pontja a vakolat. Ennek kiválasztásakor három fontos tényezőt kell figyelembe venni, az épület adottságait, a hőtechnikai-, páratechnikai jellemzőket, illetve az egyedi igényeket. Az épülethatároló szerkezetek hőszigetelésére jelenleg nincs érvényben lévő kötelező előírás, legfontosabb elvárás az esztétikai állagvédelmi és hőérzeti követelmények kielégítése, valamint a fűtési költségek csökkenése.

Miért fontos a hőszigetelés?

A hőszigetelés fontossága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a megrendelő kellemesen érezze magát az általa megálmodott házban vagy lakásban. Emellett számos szempontot kell még figyelembe venni, mint például a környezet védelme, illetve a belső terek elhelyezkedése. Mindezekkel együtt kellemes környezetet és gazdaságos energiafelhasználást érhetünk el. A jól megválasztott anyagok az épület élettartamának és értékének a növekedéséhez is nagyban hozzájárulnak. Ahhoz, hogy a legmegfelelőbb vakolatrendszert válasszuk mindenképpen fontos ismerni az épület adottságait, hőtechnikai-, páratechnikai jellemzőit, valamint az egyedi igényeket.

Milyen a jó hőszigetelő anyag?

A hőszigetelésre használt anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy könnyűek. Lehetnek szálas, vagy habosított kialakításúak. A hőszigetelő anyagok szerkezetének fontos részét képezi a levegő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy maga a levegő hőszigetel. A lakás tehát nem attól lesz meleg, mert az hőszigetelő anyagok között levegő van, hanem azért, mert hőátadás történik, vagyis a légnemű és a szilárd anyag találkozása hőmérsékletugrást eredményez.

Ebből kiindulva az üveg hőszigetelő képességének növelésére nem a levegőt használják, mert az nem lenne eredményes, hanem ásvány-, vagy üveggyapotot. Ezeknek a szálas hőszigetelő anyagoknak a segítségével a rossz hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező anyagok hőszigetelő tulajdonságait javíthatjuk.

A másik lehetőség a habosított kialakítású anyagok használata. Ezek közül a legelterjettebb a polisztirol hab (Hungarocell). Ezt három minőségben készítik: hagyományos nyitott cellás, formahabosított és a zártcellás.
Az első vízre teljesen érzékeny és leginkább föld feletti szigetelésre alkalmas, a második kevésbé vízérzékeny és föld alatt is használható, a harmadik pedig abszolút nem reagál a vízre, ami víz alatti használatra is alkalmassá teszi.

Az anyag térfogatának növekedésével egyenesen arányosan a hőszigetelő képesség romlik, a szilárdság és a tömörség azonban nő. A szálas anyagoknál lehetőség van nagyon kis térfogatsúly kialakítására is, de ezáltal a hideg átjön rajta, így azt külön fóliás védelemmel is el kell látni.

A polisztirol habok legkedvezőtlenebb tulajdonsága, hogy nem tudják a léghangokat szigetelni. Természetesen vannak olyan típusaik is, amelyek jól alkalmazhatók például padlóburkolók alatt a lépéshangok szigetelésére.

Néhány fontos szakkifejezés a hőszigetelés területéről:

- a k-érték, másnéven hőszigetelési együttható az az érték, amely megmutatja, hogy az építőanyag mindkét oldalán, 1 m2-es területen a levegő 1 K (C) hőmérsékletkülönbsége esetén 1 másodperc alatt (J-ban mérve) mekkora hőmennyiség áramlik át.

- hőtárolás: az anyagok azon tulajdonsága, hogy mekkora hőmennyiséget képes felvenni. Ez a tulajdonság a tömör anyagoknál jobb, mint a könnyűeknél.

- párazárók: feladatuk, hogy megakadályozzák a víz beszivárgását az építőanyagokba, és csökkentik azok átnedvesedését. Párazárónak általában alumínium, illetve műanyag fóliát alkalmaznak.

Külső- és belső hőszigetelés

A külső szigetelés vitathatatlanul előnyösebb a belső szigetelésnél. Viszont gyakran csak a belső szigetelésre van lehetőség. A külső szigetelés a falazaton kívülre szorítja a fagyhatárt, így a felmelegedett külső falak tárolják a hőt.

Belső szigetelésnél a falazat mindenütt hideg, a fagyhatár a falazaton belül van. A szobák a fűtés kikapcsolása után gyorsan lehűlnek. Egyedül a hétvégi házaknál előnyös a belső hőszigetelés, mivel csak ritkán és rövid ideig használjuk azokat, így ezáltal gyorsabban fel tudnak melegedni.

Külső fal hőszigetelése

Utólagos külső hőszigetelésre általában két fajta módszer áll a rendelkezésünkre: a homlokzatszigetelés és a teljes hővédelem. A téglafalak utólagos szigetelésének egyik változata, ha a falat külső hőszigeteléssel és falburkolattal látjuk el. Ennek felépítése a következő:
1. külső falburkolat
2. hátsó szellőztetésre és a falburkolat rögzítésére szolgáló párnafa keret
3. 4 cm-es szigetelőlapok
4. 6 cm-es szigetelőlapok
5. 25 cm-es falazótégla
6. belső vakolat.

Az alumínium / fa alsó szerkezet

A másik megoldás lehet az alumínium és fa kombinációjából kialakított alsó szerkezet. Ennek lényege, hogy az alumínium rögzítő elemeket közvetlenül a falhoz erősítik. Attól függően, hogy milyen a szigetelőanyag vastagsága használhatunk 80, 110 vagy 140 mm-es rögzítő elemeket is.
Az alumínium tartóelemeket speciális homlokzati dűbellel kell a falba rögzíteni, amihez azután a szigetelőanyagot is erősítik, majd ezt követi egy alumínium/fa rögzítő réteg, a támfák, a tartólemez, a vakolatrögzítő háló, a vakolat és végül a nemes vakolat.

Az alumínium / alumínium alsó szerkezet

A harmadik megoldás a csupa alumínium elem felhasználásával készített alsó szerkezet, amelyeket alumínium alátétlemezekkel rögzítenek a falhoz. Ez tartja a szigetelőanyagot. Ehhez azután alumínium T-profilokat rögzítenek, amelyre jön a tartólemez, majd a vakolatrögzítő háló, és végezetül a nemes vakolat.

A legfontosabb szigetelőanyagok

- Expandált polisztirol (kemény polisztirolhab lap): k-érték: 0,34 (100 mm-es lap esetén). Számtalan helyen alkalmazzák.

- Extrudált polisztirol: mivel vízálló, nedves helyeken alkalmazzák.

- Üveggyapot: a hőszigetelőfilcnek rengeteg változata van, kezdve a kevésbé tömörtől egészen a tömör lépészaj-csökkentőkig. A k-értékük pl. 140 mm-es vastagság esetén 0,27.

- Kőgyapot: ezt is különféle sűrűségben gyártják.

- Fagyapot könnyűszerkezetes építőlapok: számos területen alkalmazzák.

- Faforgácslapok: számos területen alkalmazzák.

- Ezeken kívül még számos szigetelőanyag létezik, mint például: cellulóz szigetelő-lapok, kókusz, farostlapok, gyapjú, poliuretán, szurkos papír, szigetelőiszap vagy szigetelőhabarcs.

A hőszigetelés témakörhöz kapcsolódó főbb szolgáltatások:

Hőszigetelés / Építőanyag kereskedés

Hőszigetelőanyag, tégla, ablak, fa, üveg - minden ami a házhoz kell... >>

Hőszigetelés / Állványozás, állványépítés

Homlokzati, és guruló állványok teljes körű kivitelezése, és bérbeadása, minden épülettípushoz. >>

Hőszigetelés / Víz- és tetőszigetelés

A megfelelő szigetelés kiválasztása fontos. A választáskor nemcsak a nedvességhatásokat kell előtérbe helyezni, hanem másra is figyelni kell. >>

Hőszigetelés / Építési vállalkozók, vállalkozások

Az építkezés minden területével foglalkozó cégek. >>

Hőszigetelés / Ipari alpinista, alpintechnika

Magasabb épületeken hegymászófelszereléssel végzett építőipari és egyéb szolgáltatások. >>

Hasznos információkHőszigetelés