Hasznos információk
Geotermikus energia

Levegő hőszivattyú - geotermikus energia-hasznosítás

Ha hőszivattyúról beszélünk, általában a talajkollektoros vagy talajszondás típusok kerülnek előtérbe, amelyek telepítési költségét a földmunka borsos ára is növeli. A levegő hőszivattyú elpárologtatója ezzel szemben a szabadban található, a hőt a levegőből nyeri.

Az energiafelhasználásnál az egyik legnagyobb tételt a háztartások esetében a fűtés, a hűtés és a használati melegvíz előállítása jelenti, melyek összesen kb. 77%-ot tesznek ki. A legnagyobb energia-megtakarítást az energiatermelés és energiafelhasználás ésszerűsítésével, az építmények hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtőberendezések optimális, európai értékrend alapján történő kiválasztásával és üzemeltetésével érhetjük el. Érdemes tehát figyelmet fordítanunk fűtési berendezésünkre, annak energia forrására, hogy kellően hatékony és takarékos legyen.

Az energia megtakarításnak és a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének leghatékonyabb műszaki eszköze napjainkban a hőszivattyú. A hőszivattyúk megbízhatóak, kényelmesek és környezetkímélők, mivel velük a környezetünkben lévő megújuló energiahordozók (a nap, a szél és a víz) gazdaságosan hasznosíthatók.

Általánosságban a hőszivattyúkról

A hőszivattyús rendszerek célja, hogy egy lakás fűtését vagy melegvízellátását úgy biztosítsák, hogy a környezetben található hőt a lakásba "szivattyúzzák". Ennek az az előnye az elektromos vízmelegítéssel, fűtéssel szemben, hogy egy egységnyi elektromos energia felhasználásával akár négy egységnyi hőenergiát is képesek előállítani. Mind a beszivattyúzandó hőenergia, mind a befektetett elektromos energia származhat megújuló energiaforrásokból.

Mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, és a hőhordozóját sem kell megvásárolni! A hőszivattyú működési elvét a következőképpen lehet egyszerűen megfogalmazni: valamilyen hőforrás (kőzet, föld, víz vagy levegő) energiáját a hőszivattyúhoz el kell juttatni, és egy munkaközeg segítségével a hő leadását és felvételét biztosítani kell.

SWR-rendszerű (levegő) hőszivattyú

Az SWR, vagyis a Solar-Wind-Rain rendszerek a megújuló energiaforrások több fajtáját is hasznosítják. Az SWR-rendszerű hőszivattyúk esetén a szélsőséges időjárási viszonyok - szél, pára, eső, napsütés - segítik a hőelvonást, ezáltal javítják a rendszer hatásfokát. Felhasználva az angol rövidítéseket (S-solar-nap, W-wind-szél, R-rain-eső), ezért is nevezik ezt a fajta hőszivattyút kombinált környezeti, vagy más néven "SWR-hőszivattyúnak". Használata olyan környezetben javasolt, ahol nincs tó, folyó, a geotermikus energia kinyeréséhez a fúrás költséges, illetve a terület már parkosított.

Az SWR rendszerű hőszivattyú alumínium elpárologtatóval rendelkezik, amely hatékonyan veszi fel a környezet hőjét. Speciális kialakítású felületének köszönhetően nincs szükség földben elhelyezett csőrendszer kiépítésére, vagy talajszonda fúrásokra, melyek jelentősen növelik a telepítési költségeket. A csővezetékek olyan gázközeget keringetnek, aminek igen alacsony a forráspontja (-45°C). A keringetett gázközeg egy természetes, szervetlen gáz. Színtelen és szagtalan, környezetbarát, nem pusztítja az ózon réteget és nem üvegház-hatású.

A hőszivattyú vezérlési rendszere kifejezetten egyszerű és hatékony, valamint lehetővé teszi a programozható vezérlést (különböző időszakokban, kihasználva pl. az olcsóbb éjszakai áramot). A rendszer vezérli a központi fűtést, a melegvíz termelést és esetlegesen a kiegészítő fűtőberendezést. Kiegészítő fűtőberendezés lehet például egy sík kollektoros vagy vákuumcsöves kollektoros rendszer, ami egy puffertartályt fűt.

A (geotermikus) levegős hőszivattyú előnyei:

- nincs szükség fúrásra

- alacsony beépítési költség

- gyors telepíthetőség

- egyszerű, automatikus kezelés és üzemeltetés

- könnyen rákapcsolható a már meglévő fűtési rendszerekre

- injektoros kompresszorral radiátoros fűtéshez is alkalmazható

- nincs szükség specifikus energiaforrásra

- ez a típusú hőszivattyú a rendelkezésre álló környezeti energiaforrást használja

Levegős hőszivattyú (geotermikus) telepítése

Az SWR hőszivattyút célszerű a fűtendő épülettől kb. egy méter távolságban, egy gondosan elkészített betontalapzatra, vagy az épület tetejére telepíteni. A hőszivattyú által keringetett közeg, ugyanis robbanékony, ezért zárt térben való elhelyezése nem javasolt. Természetesen, ha nincs más mód az elhelyezésre megfelelő szellőztetés mellett az épületen belülre is telepíthető a készülék, azonban ekkor a helységnek meg kell felelnie a szigorú biztonsági előírásoknak.

A hőszivattyús fűtési rendszerhez a legnagyobb hatékonyság elérése érdekében célszerű fal-, mennyezet-, vagy padlófűtéses rendszert kiépíteni. Az elpárologtató elhelyezésére számtalan lehetőség kínálkozik: akár kerítés elemként is felhasználható. Telepítéskor elsősorban műszaki szempontokat, valamint a helyi környezeti adottságokat kell figyelembe venni, de természetesen az esztétikai szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ár, megtérülés, finanszírozás - geotermikus energiahasznosítás

Mint minden beruházásnál, a levegő hőszivattyúnál is felmerül az ár és a megtérülés kérdése. Hazánkban jelenleg az ECON foglalkozik ezzel a fajta hőszivattyúval és telepítésével, így az ő kalkulációjukat vettük alapul. Alapterülettől és hőigénytől függően egy családi ház esetén a hagyományos talajkollektoros vagy talajszondás hőszivattyú ára kétmillió és hatmillió forint között mozog. Erre jön a fúrás és a csővezetékek ára, ami szintén hasonló összeget emészt fel. A készülék telepítésének ára pedig további egy-másfél millió forint. Hangsúlyozottan mindez függ a lakás alapterületétől, az alkalmazott fűtéstől, a melegvíz rendszertől és a hőigénytől. Összefoglalva tehát a teljes költség öt és tizenöt millió forint között van.

Az ECON hőszivattyúi egymillió-kétszázezer és négymillió hétszázezer forint között kaphatók. A beépítési költség relatív alacsony, százezer forintos nagyságrendű, így a végösszeg kb. másfél és ötmillió forint között várható. Míg a hagyományos föld ill. talajvíz hőszivattyúknál a megtérülés 9-12 év, addig a levegő hőszivattyúnál ez az idő 5 és 8 év közé tehető a jelenlegi energiaárak mellett.

Finanszírozás tekintetében jelenleg két lehetőség áll rendelkezésre: az egyik a Svájci Frank Megújuló Energiaforrás Hitel, megújuló energiaforrással működő rendszerek kialakítására.
A másik lehetőség a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiatakarékossági pályázata.
Bérces Balázs (Ezermester)