Hasznos információk
Nyílászárók; ajtó, ablak

Fa ablakok, ajtók

A tartós és korszerű nyílászárók hosszútávon meghatározzák az épületek küllemét és fizikai tulajdonságait. E téren a műanyag gyártmányok némi előnyt szereztek, ám az új technikai megoldásoknak és a jó minőségű anyagoknak köszönhetően a fából készült nyílászárók minden szempontból méltó vetélytársai a műanyagból készülteknek.

A faanyagok tartósságát nem kell különösebben bizonyítani, ám a gyártásukhoz használt alapanyagok megfelelő minősége alapvetően fontos ahhoz, hogy a termékek valóban hosszú évtizedeken át megfelelően teljesítsék a velük szemben támasztott elvárásokat. Ennek érdekében jelentősen megváltozott a gyártástechnológia. Ma már csak műszárított faanyagot használnak, és ez garantálja elsődlegesen, hogy a faszerkezeteknél - szakszerű beépítés mellett - nedvesség leadásból származó deformáció nem fordulhat elő.

A deformálódás kiküszöbölése miatt az ajtógyártók tömörfán kívül különböző korszerű lap- és lemeztermékeket, üreges- és vékony forgácslapokat, laminátos lemezeket használnak fel, amelyek vetemedésre már nem hajlamosak. Az ablakgyártásban az előszárítás mellett számos más tecnológiai újítás is ezt a célt szolgálja.

A gyártmányok jelentős részénél az alkatrészeket nem tömör anyagból, deszkából, pallóból állítják elő, hanem az alkatrészek nyers befoglaló méretének megfelelő, többrétegű ragasztott tömbökből. A rétegeken belül nincs húrvágású, deformálódásra hajlamos anyag, így ezek az alkatrészek tartósan ellenállnak a szélsőséges kültéri igénybevételeknek is. A nagy vízállóságú, D4 fokozatú ragasztók használata pedig az alkatrészek kötési szilárdságát biztosítják hosszú évtizedekre.

Az ilyen tömböket alkotó lamellák hibakiejtéssel és hossztoldással készülnek, amelynek tartóssága azonos a toldás nélkül készült tömbökével. A hossztoldás ugyan lazúr bevonat alatt látható, de nem zavaró, fedőfesték alatt pedig egyáltalán nem észlelhető. A tartósság érdekében ragasztási síkok időjárásnak kitett felületre nem kerülhetnek így a ragasztott tömböknek nemcsak a szilárdsága és deformáció mentessége garantált, hanem az időjárás-állósága is.

A fa anyagú alkatrészekből készült ablakok hőátbocsátási tényezője a szokványos 68 mm-es vastagságban 1,4 W/m2K, ami vetekedik a mostanában oly kedvelt műanyag ablakokkal. Ezt az ablakok esetében a korszerű üvegszerkezetekkel lehet a teljes felületen biztosítani.

A szerkezeti megoldásokban a szelvényméretek a kellő szilárdság, az üvegezés és a többszörös ütközés érdekében a szokásosnál nagyobbak lettek. Lényeges, hogy az ajtóknál és ablakoknál egyaránt általánossá vált a háromszoros ütközés, amelyből egy mindenkor rugalmas és légzáró tömítést biztosít a záródó szerkezeteknek. E tömítés nincs a keretbe ragasztva, felújító festéskor kivehető és könnyen vissza is helyezhető.

A tokok és szárnyak sarokkötései általában kettős ollós csapozással kapcsolódnak egymáshoz, de igényesebb gyártmányoknál a fokozott szilárdság érdekében nem ritka a 2 1/2 ollós csapozás sem. Az alkalmazott ragasztó minden esetben D4 fokozatú és vízálló kötést eredményez. Az ilyen keretszerkezetek a legkülönfélébb üvegezés befogadására alkalmasak, amely tovább javíthatja az ablak hőátbocsájtási értékét.

A belső ajtóknál az egyszerűbb kivitelűek továbbra is lemezelt szerkezetek, amelyek sík-, idompréselt-, vagy mart fedőlemezzel borítottak. Igényesebb kivitelnél a lapszerkezet üreges vagy könnyített forgácslap, amely rétegelt lemez borítást kap. A tokszerkezetek ma már utólag beszerelhető kivitelűek, ami biztosítja a kész felületek védelmét az új építésű épületeknél is.

A formák változatossága a fa alapanyagú nyílászáróknál is biztosított, hiszen a tokosztókkal kombinált, összetett szerkezetek ma már mindennaposaknak mondhatók. Különböző szabályosan ívelt, szegmens-, vagy kosáríves formák is legyárthatók, de csak helyszíni felmérést követően, hogy utólagos beépítésük korrekten elvégezhető legyen.

A vasalatok terén is jelentős változások történtek, mivel az ablakok és erkélyajtóknál is általánossá váltak az egykezes működtetésű, rejtett és többfunkciós záró mechanizmusok. Ezek a szokásos nyitás módok mellett bukó-nyíló funkciókra is módot adnak, ugyanakkor a többpontos zárás tökéletes légzárást biztosít. E szerkezetek mindenkor korrózióvédő bevonatot kapnak és élettartamuk természetesen azonos a nyílászáróéval.

Betörésgátló vasalatokkal biztosíthatók az ajtók és ablakok mechanikai védelme. A régi diópántok és kilincsgarnitúrák már csak rossz emlékek, helyüket állítható pántok, és változatos fomájú veretgarnitúrák foglalták el, amelyek tartósságuk mellett igényes külsejükkel emelik a termékek műszaki és esztétikai értékét.

A fafelületeknek természetesen kellő felületvédelmre is szükségük van, mert csak így biztosítható a tartósságuk. Ma már egyre kevesebb olyan ajtó és ablak készül, melyet csak gomba- és rovarvédő-, esetleg alapmázolt bevonattal látnak el. Az igényes gyártmányok a legtöbb esetben gyárilag végleges felületkezelést kapnak, amely színes, vagy színtelen rovar- és gombaölő alapozásból áll, majd erre szórják fel a közbenső és fedőfesték bevonatokat. Ez utóbbiak helyett gyakran alkalmaznak nagy kopásállóságú színtelen lakkot, vagy vastagréteg lazúrt.

A kész ablakok, ajtók színét igen széles skálából lehet kiválasztani. A gyári bevonatok nemcsak minőségileg, esztétikailag kifogástalanok, hanem tartósságuk tekintetében is kiválóak. Még a legjobban igénybevett felületeken sem igényelnek 5-6 évnél korábban utánfestést. A bevonat ezt követően is többnyire csak a tok és a szárny alsó, vízszintes részein szorul felújításra. Újabban az ablakok időjárásnak legjobban kitett részeit alumínium fedőborítással kiegészítve teszik még ellenállóbbá és ezáltal tartósabbá.

A fa nyílászárók karbantartása is csupán annyiból áll, hogy a vasalatok mozgó részeit rendszeresen kenni kell, és ha szükséges, a pántok utánállításával kell biztosítani a szárnyak pontos és akadálymentes záródását. A felületkezelés felújításánál feltétlenül olyan festékeket célszerű használni, amelyek vékony rétegvastagság mellett is jó időjárás- és kopásállóságot biztosítanak és jól eldolgozhatók.

Ablaknyitogatás helyett ablakszellőző

A huzatmentesen záródó nyílászárók alapvetően megváltoztatják a lakóhelyiségek levegőcseréjét és ezzel a páraviszonyait is. A helyiségek légcsere igénye a funkciójuk szerint változik, ám ezt a jól záródó ablakok szellőztetés nélkül megakadályozzák. A szakemberek a helyiségek légköbméterének 0,15-0,4-szeres óránkénti cseréjét tartják optimálisnak, ám ezt elég nehéz pontosan betartani. A szellőzés elmulasztása, vagy nem megfelelő időtartama miatt viszont a falak hővesztesége akár a duplájára is növekedhet. E mellett a fokozatosan feldúsuló pára a falak gombásodását is előidézheti.

Ezt ún. önszabályozó és az ablakkeretbe építhető ablakszellőztetővel lehet elkerülni. Az ablakszellőztetők többnyire mechanikus és önszabályozott működésűek, és automatikusan, csukott ablakok mellett is elvégzik a levegő szükséges cseréjét. A már beépített ablakokba is beépíthetők, de ehhez mart fészek szükséges. Alkalmazásával ablaknyitás nélkül megteremthető a helyiségek szükséges levegőcseréje, és elkerülhető a falakon lecsapodó pára okozta penészedés is.

(Ezermester)

Hasznos információkNyílászárók; ajtó, ablak

Fa ablakok, ajtók

Ablaknyitogatás helyett ablakszellőző

Hasznos információk
Nyílászárók; ajtó, ablak